Korlátlan adókötelezettséget. Vagyis a világon bárhol megszerzett jövedelem Magyarországon adóköteles.

Vajon tényleg teljesen korlátlan-e a magyar illetőségűek adókötelezettsége? Majdnem, az adóegyezményeink azért szabhatnak némi határt.

Mondok egy példát: magyar illetőségű mérnökembert Dubajba küldenek ki egy projektre. Mivel Dubajban nincs jövedelemadó, ezért jó ötletnek tűnik, a kiküldetés időszakára, mondjuk 8 hónapra, a dubaji fogadó cégen keresztül fizetni a bérét és egyéb juttatásait. Mivel nincs egyezményünk, ezért - sajnos - az így megszerzett jövedelem bizony Magyarországon adóköteles.

Ugyanezt a magánszemélyt, ha külföldi adóilletőségűnek minősült volna, semmilyen bevallási vagy személyi jövedelemadófizetési kötelezettség nem terhelné a Dubajban fizetett munkabér tekintetében. Viszont ha van egy kettős adóztatásról szóló egyezmény a két ország között, az eredetileg megcélzott hatás (külföldi adókötelezettség 0% adóval) akkor is elérhetővé válna.

Szóval, az illetőség pontos meghatározása komoly (zsebbe vágó) következményekkel járhat.

Mire érdemes figyelni az adóügyi illetőség meghatározásakor:

• a magyar szabályok szerint egy magyar állampolgár mindig magyar adóügyi illetőséggel bír! Vagyis kizárólag egy adóegyezmény illetőség szabályai alapján tud külföldi illetőségűvé válni. Egyezmény hiányában erre semmi esély.
• kettős állampolgárok esetén, ha magyar állampolgársága is van, akkor egy bejelentett magyar lakóhely vagy tartózkodási hely léte megint csak azonnal adóügyi illetőséget keletkeztet.
• letelepedési engedély birtokosa vagy a hontalan is automatikusan illetőséggel bírónak tekintendő.
• nem magyar állampolgárok is lehetnek magyar adóilletőségűek! Ehhez EGT állampolgárok esetén pl. elegendő az is, ha az adott naptári évben 183 napnál többet tartózkodnak Magyarország területén. Nem EGT állampolgárok esetén a magyarországi tartózkodás időtartama csak akkor érdekes, ha egyébként nincs magyar állandó lakóhelye vagy a magyar mellett máshol is van és létérdekei központja sem határozható meg..

A fentiekhez, és az adóegyezmények értelmezéséhez magyar oldalról az állandó lakóhelyet úgy kell meghatározni, hogy az az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott is lakik. Ideiglenes jellegű külföldi tartózkodás miatt  az állandó lakóhely adószempontból nem veszik el, csak azért mert a tényleges ottlakás feltételének átmenetileg nem tud megfelelni pl.: osztrák cég magyar állampolgár hentes munkavállalója 3 hónapra Németországba megy kiküldetésre.

A létérdekek központja már sokkal érdekesebb és képlékenyebb kérdés. Azt az államot kell ilyennek tekinteni, ahova a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.

Mik is lehetnek ezek a szoros kapcsolatok? Ilyen lehet például:

• közvetlen család (feleség, férj, gyerek) holléte
• ingatlanok fekvése
• beruházások, tőkebefektetések helyszíne, de akár
• az életbiztosítások megkötése, vagy
• a tényleges munkavégzés helyszíne is ilyen lehet. Extrém esetben
• a könyvtár vagy fitnesszterem belépők vonatkozási helye is döntő lehet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.